Célkitűzés:

Az ÁNTSZ regionális intézetei három esemény idején gyűjtöttek napi adatokat. Az első, júliusi hőhullám idején nem volt hivatalos II. fokú hőségriasztás. Meg kell említeni, hogy az első és a harmadik hőhullám hétvégére esett. Az adatok összegyűjtését és 24 órán belüli továbbítását ez a tény jelentősen megnehezítette, az adatszolgáltatás nem volt teljes körű. További gondot jelentett, hogy a többlethalálozás, illetve betegfelvételek értékeléséhez nem állt rendelkezésre viszonyítási alap, csupán a különböző átlaghőmérsékletű hőhullám napok adatait lehetett egymáshoz viszonyítani.

Eredmények:

Az adatok alapján megállapítható, hogy a szeptemberi - az év során a legmelegebb - hőhullám idején jelentősen több volt országos szinten a napi többlethalálozás (190-143-181), mint az előző két esemény során (157-152-165; illetve 153-160-168 haláleset). A kórházi betegfelvételek számszerű alakulása kevésbé mutatott összefüggést a napi átlaghőmérséklettel. A hőhullámokra hatásának valós idejű elemzése alapján javaslatokat fogalmaztak meg az országos tiszti főorvos számára a hőségriasztás rendszerének további módosításáról. (továbbra is szükséges a napi 25oC átlaghőmérséklet mint riasztási küszöbérték megtartása, fontos a rövid idejű hőhullámok előrejelzése idején is a lakosság tájékoztatása, mérlegelni kell a regionális szintű riasztás bevezetését, a valós idejű adatgyűjtést május 15-szeptember 15. között célszerű végezni.