Célkitűzés:

A beltéri levegőminőség egészségi hatásának alaposabb megértését szolgáló projekt az egyes szennyező anyagok és szennyezőanyag keverékek okozta egészségi hatások kutatásának egészségpolitikai szempontból fontos eredményeit értékeli. Célként fogalmazták meg annak vizsgálatát, hogy a beltéri levegőminőség milyen mértékben járul hozzá az Európában egyre növekvő számú asztmás és légzőszervi allergiás emberek betegségének kialakulásában. Az elemzés három kérdés (expozíció, egészségi hatások, és a szennyező források) köré csoportosult. Az Intézet feladata a legjelentősebb Európai Unió által támogatott nemzetközi (INDEX, THADE, AIRMEX, EXPOLIS-INDEX, CESAR) és Európán kívüli, valamint hazai belső téri levegőminőséggel kapcsolatos kutatások eredményeinek áttekintése volt, a szén-monoxid (CO), a nitrogén-dioxid (NO2) és a dohányfüst (ETS) vonatkozásában.

Eredmények:

Az elemzés kimutatta, hogy a dohányfüstnek fontos szerepe van a beltéri levegő formaldehid, az aeroszol részecskék és a poliaromás szénhidrogének terhelésében. A nikotin legnagyobb mennyiségben a diszkók levegőjében fordult elő. A legkisebb nikotin expozíció az iskolákban tartózkodókat és a közösségi közlekedési eszközökön utazókat érte. Megállapították, hogy fizikai térelválasztás hiányában a nemdohányzó és a dohányzásra kijelölt helyek levegőjének szennyezettsége között nem volt szignifikáns különbség. A dohányfüst aeroszol tartalma a munkahelyeken nagyobb volt, mint a lakásokban. A legnagyobb expozíció azokat a családtagokat éri, akik dohányzó emberekkel élnek és dolgoznak együtt. A beltéri levegőben jelenlévő nitrogén-dioxid egyik fontos forrása a gáztűzhely és a gáztüzelésű fűtő berendezések. Lakásokban történt mérések azt mutatták, hogy a legnagyobb koncentrációk a konyhában alakultak ki. A kültéri források kevésbé befolyásolják a helyiségek levegőjének szennyezettségét.