Témafelelős: Szalay Brigitta
Több tanulmány alapján a nanopartikulumok egyik leggyakoribb expozíciós útja az inhaláció. Ezen anyagok a légutakból a véráramba jutva, elérhetnek létfontosságú szerveket (agy, vese, szív) és így a tüdőkárosodáson kívül, létfontosságú szervek károsodását okozhatják. Célul tűztük ki a vas(III)oxid, nikkeloxid és cinkoxid nanopartikulumok - elsősorban tüdőre gyakorolt - hatásának vizsgálatát in vivo és in vitro toxikológiai módszerekkel.
A nanorészecskéket tartalmazó anyagok hatása lehet (akutan vagy krónikusan) toxikus, okozhatnak lokálisan irritációt, vagy lehet mutagén, illetve karcinogén. Eljutva távoli szervekbe, tartós, ismételt expozíció révén kardiális, cerebrális, renális károsodásokkal is számolni lehet. A kapott eredmények adatokat szolgáltathatnak a munka-és lakókörnyezeti kockázatbecsléshez és megelőzéshez.
A nanorészecskék egészségre gyakorolt hatásának vizsgálata azért is szükségszerű, mert szerepük a közeljövőben kiterjed egyrészt a gyógyításra (rákellenes gyógyszerek csökkent mellékhatású generációinak kifejlesztése, AIDS elleni vakcinák hatásfokának javítása, továbbá szövetbarát implantátumok előállítása) másrészt az orvosi diagnosztikára (kis koncentrációban jelenlévő kábítószerek kimutatása vérből).
1.5.2.2. Ösztrogén receptor polimorfizmusának vizsgálata aurával járó és aura nélküli migrénes betegek esetében.Témafelelős: Dr.Karcagi Veronika, Dr. Pándics Tamás
Az aurával járó migrénes betegek esetében gyakrabban előforduló cerebrovascularis események hátterében álló tényezők közül az ösztrogén receptor polimorfizmus vizsgálatát, illetve a migrén hátterében álló környezeti tényezők szerepét vizsgáljuk.