Oszt.vez: Dr. Dura Gyula
AZ OSZTÁLY ALAPFELADATAI
Az osztály a vegyi anyagok felhasználásából eredő, a lakosságra, egyes lakossági csoportokra, a fogyasztókra vonatkozó egészségkockázatok mennyiségi értékeléséhez expozíciós modell-vizsgálatokat végez. A kockázatbecslés hatósági, környezetegészségügyi felügyeleti munkában való alkalmazása során meghatározza a szennyezett területek illetve létesítmények kármentesítési célállapot (D)-határértékeit.
AZ OSZTÁLY TÖRTÉNETE
A kockázatbecslési munkacsoport az OKI Toxikológiai osztálya keretén belül Dr.Dura Gyula vezette kísérletes és prediktív toxikológiai laboratóriumból alakult az 1990-es évek elején a nagy hazai környezetszennyezési problémákra adandó közegészségügyi válaszok szakmai megalapozásának erősítésére.A környezetegészségügyi kockázatbecslési gyakorlatukkal hozzájárulnak
a közegészségügyi hatósági munka egységes szakmai szempontok szerinti végzéséhez.
TEVÉKENYSÉG
A kockázatelemzési feladatok az intézet alaptevékenységét képezik és módszertanilag harmonikusan illeszkednek a hazai és a nemzetközileg kockázatbecslési paradigmához.Dura Gy., László E., Vadász Zs. Mennyiségi kockázatbecslési szoftver kifejlesztése. KAC pályázat, 2000
Pándics Tamás, Sátori Mária: Hirtelen fellépő erős fejfájás differenciáldiagnosztikája fiatal férfi esetében - esetismertetés és irodalmi összefoglaló, Cephalalgia Hungarica 2007, No.17., 10
Pándics Tamás: Környezeti tényezők szerepe a fejfájás kialakulásában, Cephalalgia Hungarica, 2008, No.18., 14-15
Dr. Pándics Tamás: Az egészségkockázat érzékelés és közlés, Egészségtudomány LII.évf. 2008, 2.szám, 90
Dr. Pándics Tamás: A nanorészecskék környezetegészségügyi hatásainak elemzése, Egészségtudomány, 2008, 3 (52), 6-25
Dr. Pándics Tamás: Az egészségkockázat érzékelés és közlés, Egészségtudomány LII.évf. 2008, 3.szám, 128.
Dr. Pándics Tamás: Egészségkockázat érzékelés és közlés, Magyar Epidemiológia, 2008, 2 (5), 121-132
Dr. Pándics Tamás: A nanorészecskék klinikai alkalmazási lehetőségei és lehetséges veszélyei, Orvosi Hetilap, 2008, 38 (149), 1785-1790
Pándics Tamás: A nanotechnológiai anyagok környezetegészségügyi kockázata, Népegészségügy 2008, 1(86), 60
Brigitta Szalay, Zuzana Kováčiková, Márta Brózik, Tamás Pándics, Erzsébet Tátrai: Effects of iron nanoparticles on pulmonary morphology, redox system, production of immunoglobulins and chemokines in rats, CEJOEM, 2008; 14(2):149-164
Dura Gy, Pándics T, Reizer B, Rudnai P, Pawel G: A kockázatérzékelés és közlés vizsgálata a lakosság körében - esettanulmány, Magyar Epidemiológia, V.évf.,2008, 3-4.szám, 169-180.
Dr. Pándics Tamás, Dr. Dura Gyula: A nanorészecskék klinikai alkalmazási lehetőségei és lehetséges veszélyei, Magyar Epidemiológia V.évf., 2008, Suppl II
Gyula Dura, Tamás Pándics, Brigitta Reizer, Péter Rudnai, Pawel Gorynski: Study on environmental health risk perception of the population - a case study, CEJOEM, 2008 3 (14), 299-309
Szalay Brigitta, Kováčiková Zuzana, Brózik Márta, Pándics Tamás, Tátrai Erzsébet: Vas-oxid nanorészecskék tüdőtoxicitása, Egészségtudomány LIII.évf. 2009, 1.szám, 103-115.
Dura Gyula, Pándics Tamás: Nanoanyagok - A kutatástól a közegészségügyi szabályozásig, Tisztiorvos, 2009 május, 7-13.
Gyula Dura, Zoltánné Kiss, Judit Bodnár, Ágnes Asztalos, Erzsébet Papp, Tamás Pándics: Drinking waterborne outbreak due to extreme weather events - case study of a waterborne outbreak in Hungary 2006: Medycyna Srodowiskowa/Environmental Medicine 2009; 12(1), 1-8.
MUNKATÁRSAK
| Név | Munkakör | Épület (emelet) szobaszám | Fővonali hívószám | Mellék |
| dr. Pándics Tamás | tudományos orvos munkatárs | A ép. III. em | 476-1272 | 1272 |
| Molnár Tamás | tudományos munkatárs | D ép. I.em (Crész) nincs szobaszám | 476-1355 | 1355 |
| Demeter Zoltán | tudományos munkatárs | A ép. 1. em. 2. | 476-1100 | 2221 |
| Molnár Rozália | szakasszisztens | A ép. I. em. 15/a. | 476-1100 | 2571 |
| Szalóki András | szoftverüzemeltető | A ép. I. em. 14. | 476-1100 | 2571 |
| Ispán Matild | asszisztens | A ép. I. em. 14. | 476-1100 | 2010 |
SZOLGÁLTATÁSOK
Az osztály szakmai munkatársai az igények és a lehetőségek összehangolásával a nemzetközi és hazai szervezetek egyeztetett útmutatói alapján tervezik, végzik az expozíciós és kockázatbecslési modell-vizsgálatokat, adnak szakvéleményeket, a szennyezési eseteknek megfelelően választják meg az adatok tömörítésének módjait és a vizsgálati modellt, a bizonytalanságok okait és mértékét elemzik, az eredményeket táblázatokban és izo-risk térképeken jelenítik meg.