Cím: 1097 Budapest, Gyáli út 2-6.

Főoldal Aerobiológiai Monitorozási Osztály

OSZTÁLYVEZETŐ

dr. Páldy Anna, főigazgatóhelyettes, osztályvezető főorvos, népegészségügy mestere (MPH), kandidátus

MUNKATÁRSAK:

Név	Munkakör	Épület (emelet) szobaszám	Fővonali hívószám	Mellék
dr. Páldy Anna	osztályvezető főorvos	A ép. I. em 12.	476-1215	1380
Apatini Dóra	biológus	A ép. I.em.7.	476-1100	2952
Bálintfy Katalin	titkárnő	A ép. I.em.12.	476-1215	1215
Józsa Edit Erzsébet	kertészmérnök	A ép. fél emeleti szoba	476-1100	2408
Kovács Csabáné	asszisztens	A ép. I.em.9.,11.	476-1100	6409
Légrádi Emilné	adatrögzítő	A ép. I.em.9.,11.	476-1100	6409
dr. Magyar Donát	főtanácsos	A ép. I.em.6.	476-1100	2210
Zátonyiné Novák Edit	környezetvédelmi munkatárs, hálózati koordinátor	A ép. I.em.8.	476-1100	2199

 

AZ OSZTÁLY ALAPFELADATAI

Az Aerobiológiai monitorozási osztály irányítja az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatát, koordinálja a monitorállomások működését. Részt vesz a biológiai allergének monitorozásában, a pollenjelentések heti rendszerességgel történő elkészítésében, ezen adatok közzétételében. Szakmailag támogatja a parlagfű mentesitési programot. Tudományosan feldolgozza az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának adatait, részt vesz hazai és nemzetközi kutatásokban.

AZ OSZTÁLY TEVÉKENYSÉGE:

Polleninformációs rendszer kialakítása az allergiás megbetegedések hatékony megelőzésére és kezelésére (NKFP -1B/022/04. sz. 2005-2006.)
Konzorcium vezetője: Buránszkyné Sallai Márta
Országos Meteorológiai Szolgálat Tagok: Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Környezet-egészségügyi Intézete, Földmérési és Távérzékelési Intézet, Glia Kft.
Célkitűzés A levegő pollen szennyezettségének korszerű technológiával történő előrejelzésének megvalósítása az allergiás tünetek, panaszok csökkentése és a premedikáció elősegítése érdekében. A pollen-előrejelzés a riasztás jellegű szolgáltatás mellett rövid-, közép- és hosszú távra készül, a lehető legrészletesebb földrajzi bontásban.
Az OKI elsődleges feladata volt a pollen előrejelző rendszer kifejlesztésében a kiválasztott, allergenitás szempontjából igen erősen, illetve erősen allergén növényfajok adatbázisának összeállítása az időjáráspollen előrejelzés statisztikai program részére.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat OMSZ az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának pollen idősor adatai, valamint a meteorológiai idősorok és a meteorológiai előrejelzés adatai alapján matematikai-statisztikai algoritmusokat dolgozott ki a pollenszórás előrejelzésére, ennek alapján indult el az előrejelzési program.

Automata pollenolvasó rendszer beállítása
A pályázat keretében sor került az automata pollenfelismerő és elemző rendszer beállítására, melyhez
speciális mikroszkópot és alakfelismerő szoftvert szereztek be.

Allergiás szenzitizáltság felmérése
Széleskörű adatgyűjtést végeztek az allergológiai szakorvosi hálózattal együttműködve. Az ország három megyéjére kiterjedő felmérésben egy erre a célra kidolgozott kérdőív segítségével adatokat gyűjtöttek a
szakrendeléseken megjelent betegekről (anamnézis, lakókörnyezeti és életmódbeli kockázati tényezők,
allergiás betegséggel kapcsolatos adatok stb).
mind a négy helyen vett vérmintákban azonos helyen és módon vizsgálták a 42 allergén elleni specifikus
ellenanyag szinteket. Az eredmények alapján pontos képet kaptak az egyes allergénekkel szembeni
szenzitizáltság területi megoszlásáról, melyeket összevetettek az Aerobiológiai Hálózat által mért pollen
adatokkal. Az eredmények hozzájárultak ahhoz, hogy tisztázzák a biológiai allergének szerepét az egyes
területeken az allergiás betegségek kockázati tényezői között.
A vizsgálat legalább két éve allergiás tüneteket mutató betegeken történt. A mintavételi helyek parlagfű
borítottság szempontjából erősen, illetve kevésbé fertőzöttnek minősülő területek: Kecskemét, Nyíregyháza és Eger. A kiválasztott területeken 50-50 fő vizsgálatát terveztük el a parlagfű virágzása
előtti időszakban.
A tanulmány szerzői különböző parlagfű pollen terheltségű területeken (Nyíregyháza, Kecskemét, Eger) élő lakosság poliszenzitizáltságának összehasonlítását és elemzését tűzték ki célul. A kiválasztott mintavételi területeken 50-50 allergiás betegtől gyűjtött vérmintában vizsgálták a specifikus ellenanyag titert (IgE) 49 légúti és táplálék allergént tartalmazó allergia kit alapján. Az eredmények szerint kisebb különbségek találhatók a parlagfű szenzitizáltság gyakoriságában a különböző pollen terheltségű területek között. A parlagfű ellen termelt IgE-szint területenként szignifikánsan eltért. A parlagfű pollennel szennyezettebb területeken a parlagfű ellen termelt IgE volt a leggyakoribb antitest a mintákban, míg a kevésbé terhelt területeken a fűfélék, kiemelten a csenkesz töltötte be ezt a szerepet. Az erősen szennyezett területen a betegek 58%-ában, míg a kevésbé szennyezett területeken 52%-ban lehetett parlagfű ellenes spec. IgE-t kimutatni. Kecskeméten és Nyíregyházán a betegek legnagyobb hányada a parlagfűre volt allergiás, a többi allergénre a betegek kevesebb, mint 40%-a volt érzékeny. A parlagfűvel legkevésbé szennyezett városban, Egerben a pázsitfűfélék, különösen pedig a réti csenkesz és a rozs elleni spec. IgE volt a leggyakoribb, az előbbire a betegek több, mint 80%-a volt érzékeny Emellett jelentős, új allergénként mutatták ki a falgyomot, az ellene termelődött ellenanyag csak a parlagfű szenzitizáltakban volt jelen. Szignifikáns különbség volt tapasztalható a parlagfűre allergiás és nem allergiás betegek poliszenzitizáltságának mértékében és összetételében. A jelen eredmények alátámasztják azt, hogy a parlagfű allergia megnöveli a további allergiák kialakulásának kockázatát.

A biológiai allergénekkel kapcsolatos részletes információs anyag, valamint a pollenelőrejelzés a
www. pollenmonitor. hu oldalon olvasható.

SZOLGÁLTATÁSOK:

Az Országos Meteorológiai Szolgálattal együttműködve középtávú pollenelőrejelzéseket készít.

Pollen előrejelzések:
Az Országos Meteorológiai Szolgáltat (OMSZ), az Országos Környezetegészségügyi Intézet (OKI) és a
Glia Számítástechnikai és Tanácsadó Kft. közösen kifejlesztett egy középtávú egy hetes pollen előrejelző
szolgáltatást. A pollen koncentráció várható alakulásának előrejelzését regionális és megyei szinten
végezzük, az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózat által monitorozott allergén növényekre.
Az előrejelzést igény szerint regionális, megyei szinten választható növényekre tudjuk elkészíteni az
alábbiak szerint:

Szolgáltatás tartalma		Tetszőlegesen választott pollennövény koncentrációjának előrejelzése 5 napra előre vonatkozóan
Szolgáltatás időtartama		március 1. - október 31.
Szolgáltatás formája		szöveg, piktogram, kód/ és vagy táblázat
Szolgáltatás ajánlott felhasználói		Mobilszolgáltatók: wap, sms Nem országos televíziók, rádiók, újságok és "kisebb költségvetésű" weblapok számára
Szolgáltatás további módjai		Internet, e-mail
	Területi bontás/földrajzi hely	Frissítés gyakorisága	A szolgáltatás díjai nem országos rádiók, újságok és "kisebb költségvetésű" weblapok esetén
1.	Országos előrejelzés	Naponta egyszer, 5 napra előre vonatkozóan	az Országos Meteorológiai Szolgálattól lehet érdeklődni
2.	Regionális előrejelzés 6 régió szerint: Budapest és környéke Észak-Dunántúl Dél-Dunántúl Dél-Alföld Észak-Magyarország Észak-Alföld	Naponta egyszer, 5 naponta vonatkozóan	az Országos Meteorológiai Szolgálattól lehet érdeklődni
3.	Megyei előrejelzés	Naponta egyszer, 5 napra előre vonatkozóan	az Országos Meteorológiai Szolgálattól lehet érdeklődni

Választható pollennövények
Nagyon erősen és erősen allergének:
. mogyoró; éger; fűz; kőris; nyír; platán; tölgy; füvek; lórom; sóska; útifű; libatopfélék; parlagfű;
üröm; fészkesek.
Közepesen allergének:
. bodza, ciprusfélék, csalánfélék, gyertyán, hárs, juhar, nyár, olajfafélék, pillangósok, vadgesztenye.
Gyengén allergének:
. bálványfa, bükk, dió, eperfa, ernyősök, fenyőfélék, kender, ostorfa, sások, gesztenye, szil, tiszafa.

Érdeklődni az Országos Meteorológiai Szolgálatnál Holicska Szilviánál lehet. Amennyiben a Megrendelő teljes szezonra megrendeli a szolgáltatást, 5%-os kedvezményben részesül.

Összveszélyeztetettségi fok és értékelés régiókra
A levegő pollenkoncentrációs adatok és az aktualizált népességadatok együttes felhasználásával lakossággal súlyozott pollenkoncentrációs értékek megadását is vállaljuk megadott időszakokra és régiókra.

o Allergiát nem okozó, vagy alacsony allergenitású, illetve alacsony pollenterhelést adó fafajok telepítésére vonatkozó ajánlások és szakvélemények adása
A parkosítások, fasor-ültetések, vagy például lakóövezetek, játszóterek és szabadtéri sportlétesítmények zöldítései esetén a környezetkímélő gyommentesítés mellett fontos odafigyelnünk az ültetett fásszárú növények (fák és cserjék) pollentermelő képességére, pollenszórásuk időtartalmára és legfőképpen allergenitásukra. Ezek figyelembevételével egészségügyi szempontból is megfelelő fásítási programok születhetnek, amikbe Osztályunk segítséget nyújt, felkérésre szakvéleményt ad.

KIADVÁNYOK ÉS JELENTÉSEK

Az osztály munkatársai által szerkesztett kiadványok és elérhetőségük

• Tanároknak röviden az allergiáról - kézikönyv
• Allergia
• Légköri allergének tér- és időbeli eloszlása Magyarországon
• Füből - fából ránk törő pollenáradat

További, a témával kapcsolatban álló kiadványok és jelentések

• Levegőhigiéne - APHEIS jelentés
• Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (NEKAP)-kiadványok
  • Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1997)
  • Fontosabb betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon (1986-1997)
  • Egyes daganatos betegségek miatti halandóság területi eloszlása Magyarországon (1986-1997)
  • Beszámoló a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretén belül végzett tevékenységről (1997-1999)
• További, témát érintő jelentések és megrendelhető kiadványok
  • Magyarország környezetegészségügyi helyzete (2005)
  • További kiadványok

AZ OSZTÁLY TÖRTÉNETE

A golyvaprofilaxist végző osztály története: az osztály az OKI egyik legrégebben működő egysége. 1946-ban, mint Golyvakutató Állomás kezdte el tevékenységét a Vegyészeti Csoporton belül működő Népélelmezési Csoport egységeként. Mivel a jódhiányos golyva népbetegség volt, az ország egyes területein kifejezetten nagy problémát jelentett, így a golyvafelmérés és a prevenció kialakítása igen fontos szerepet kapott.
1948-54 között Tájvédelmi Osztály néven folyt a tevékenység. Az osztály feladatát Szabó Géza osztályvezető így fogalmazta meg: Az osztály feladata mindazon betegségek kóroktanának és megelőzési módjainak tudományos vizsgálata, amelyek a talaj természetes, de nem élő jellegű alkotóelemeivel hozhatók kapcsolatba - ezen belül elsősorban a hazai endémiás golyvakérdéssel foglalkoztak. A vizsgálatok kiterjedtek a golyva kóroktanára és a jódozott konyhasóval elkezdett prevenció ellenőrzésére. A jódozott konyhasót 1949-ben vezette be az Egészségügyi Minisztérium, 1 800 000 ember kizárólag jódozott konyhasóval lett ellátva a kijelölt endémiás területeken, emellett csomagolt jódozott konyhasóval is támogatták az országos méretű golyvaprofilaxist főleg a paraendemiás területeken pl. Budapesten 1958-tól változott az osztály neve: Tájegészségügyi és Kórélettani Osztály lett, az irányítást Dr. Kertai Pál vette át. A golyva vizsgálatok mellett az általános élettani és kórélettani irányzat fejlesztése indult meg. 1960-tól Élettani és Kórélettani Osztály elnevezéssel működött tovább. Új profilként jelent meg a sugárbiológiai kutatás, valamint az ivóvíz, talaj és a levegőszennyező anyagok kórélettani vizsgálatai. 1972-től Kísérletes higiénés osztály lett az új elnevezés, a hagyományos témák mellet a biológiailag aktív anyagok hatása, valamint a fertőzés élettana, a toxikológiai témák közül az egyes peszticidek neuroendocrin hatásainak vizsgálata került előtérbe. 1974-ben dr. Kertai Pál egyetemi tanári kinevezést kapott a Debreceni Orvostudomámyi Egyetem Közegészségtani és Járványtani Intézetébe, őt dr. Csalay László követte 1975-től. Az osztály széleskörű kutatási tevékenységet folytatott, együttműködve a levegőhigiénés és vízhigiénés és egészségügyi mérnöki osztállyal. A sokirányú állatkísérletes toxikológiai kutatás mellett a magyarországi ivóvizek jódtérképének elkészítése céljából jódvizsgálatokat végeztek. Az ivóvízben előforduló környezetszennyező anyagok közül vizsgálták a nehézfémek hatásait, a termálvizek biológiai effektusát, az ivóvizek magas nitrát - és alacsony jódtartalmának károsító hatásait.
Gyakorlati közegészségügyi munkájuk a golyvaprofilaxissal és a csecsemőkori methaemoglobinaemia előfordulásával függött össze. 1981-től bekapcsolódtak az Ajka és környezetében folyó környezet-epidemiológiai vizsgálatokba. Fontos feladat lett a települési környezetből - különös tekintettel az alumíniumkohóra- a szervezetbe kerülő idegen anyagok szervezetre gyakorolt hatásainak vizsgálata, higiénés normák felülvizsgálata állatkísérletek és humán megfigyelések alapján. 1986-ban új módszert vezettek be a nehézfémek kombinált hatásának kimutatására. Kidolgozták a jódürítési vizsgálatok módszertanát, tisztázták, hogy a 24 óra alatt ürített vizeletből mért jódtartalom és az egy mintában mért jód-kreatinin arány jól korrelál egymással. 1987-ben a lakosság jódellátottságát a környezeti víz, tej, tojás jodid tartalmának és a vizelettel történő jódürítés vizsgálatával végezték.
1988-tól dr Farkas Ildikó vette át az osztály vezetését. Az osztály feladatköre a korábbiakon túl a környezetből származó egészségkárosító hatások korai feltárására irányuló környezet-epidemiológiai vizsgálatok klinikai laboratóriumi (elsősorban hematológiai és immunológiai) módszerek beállításával bővült. A környezeti allergének felderítésére, a biológiai markerek detektálására megteremtették az aerobiológiai vizsgálatok lehetőségét. Az 1990-ben beszerzett pollencsapda folyamatosan regisztrálja a levegőben lévő pollen szemeket és spórákat. 1991-től megkezdődött az ÁNTSZ Aerobiológiai Hálózatának kiépítése 7 megyei intézetben. 1992-től elindult a rendszeres pollenjelentés. A napi pollenadatokat a Nemzetközi Aerobiológiai Hálózat adatbázisába is eljuttatták. A hálózatot évről évre sikerrel működtetik és bővítik, 2006-ban 19 állomáson történt mintavétel.
A hosszútávú egészségfejlesztési politika alapelveiről szóló 1030/1994. (IV.29.) kormányhatározat golyvafelmérés elemének megvalósítása során az 1994/95-ös tanévben 13 megyében mérték fel az ÁNTSZ megyei intézeteinek közreműködésével a jódhiányos állapot súlyosságát. A felméréseket folytatták a Nemzeti Környezet-egészségügyi Program keretében, a részletes eredményeket a "Beszámoló a Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram keretében végzett tevékenységről 1997-1999" c. kiadványban lehet olvasni a www.oki.antsz.hu címen. A jódellátottság felmérése intézeti átszervezés miatt 2004-en megszűnt.

1997-ben az osztály neve ismét megváltozott, fő tevékenységének megfelelően Biológiai Monitorozási Osztály elnevezést kapta. 1998-tól dr. Páldy Anna vette át az osztály irányítását.

Korábbi munkatársaink:

INTÉZETVEZETŐ	OSZTÁLYVEZETŐ	DIPLOMÁS SZEMÉLYZET
Dr. Gortvai György 1946-1948	Dr. Sós József 1946-1948	Dr. Tarján József 1946-1949
	Golyvakutató Állomás
Dr. Havas András 1949-1954	Dr. Szabó Géza 1948-1957	Dr. Remenár Lászlóné 1949-1980 Dr. Tuzson Pálné 1949-1967
	Tájegészségügyi Osztály
Dr. Takó József 1954-1958 Dr. Bakács Tibor 1958-1974	Dr. Kertai Pál 1958-1974	Dr. Sulyok Sarolta 1958-1966 Dr. Földvári Péter 1959-1971
	Tájegészségügyi és Kórélettani Osztály	Dr. Czeizel Endre 1960-1967 Dr. Keresztes Miklós 1936-1971
	Élettani és Kórélettani Osztály	Dr. Fáy Kálmánné 1964-1989
	Kísérletes higiénés osztály	Dr. Rudnai Péter 1969-1978
Dr. Tóth Béla 1975-1985	Dr. Csalay László 1975-1986 Dr. Sajgó Mihályné 1986-1987	Dr. Csákvári Gábor 1976-1983 Dr. Dura Gyula 1978-1987 Dr. Csorba Lászlóné 1978-1987 Mayer Gábor 1983-1987
Dr. Bíró György 1985-1992	Dr. Farkas Ildikó 1988-1997	Mikos Alexandra 1991-1994 Fehér Zoltán 1993-1998
Dr. Pápay Dénes 1992-1998
Dr. Pintér Alán 1998-2001	Biológiai Monitorozási osztály, majd Aerobiológiai monitorozási osztály
Dr. Dura Gyula 2001-	Dr. Páldy Anna 1998	Dr. Farkas Ildikó 1998-2003 Orbánné Dr. Erdei Eszter 1998-2007 Magyar Donát 1988-2001 Rajcsányi Ágnes 2000-2001 Collinsné H. Zsuzsanna 2004-2005 Kishonti Krisztina 2002-2007 Replyuk Eszter 2003-2008 Berty Mártonné Hardy Timea, 2002-2009

Nem diplomás személyzet:

Pálmai Istvánné 1951-1953
Romhányi János 1953-1956
Szuchovszky Ilona 1953-1991
Drinóczy Alajos 1959-1974
Faragó Imréné 1960-1970
Nagy Erzsébet 1960-1967
Kovács Piroska 1960-1964
Katona Edit 1962-1973
Csépli Éva 1962-1995
Tuschek Györgyi 1962-1971
Stark Klára 1961-1966
Kelemen Ferencné 1963-1995
Alstadler Józsefné 1959-1967
Fujtás Jánosné 1959-1967
Mayer Irma 1968-1973
Bagócs Edit 1968-1983
Dávid Mónika 1983-1988
Fentős Katalin 1978-1988
Szabó Katalin 1978-1988
Korda Gáborné 1978-1988
Kadleczovits Ágnes 1989-1989
Kertész Andrea 1972-1980
Ullrich Jenőné 1972-1980
Kocsis Istvánné 1973-1984
Renner Mária 1978-1987
Gyurik Rudolfné 1974-1987
Boleman Balázsné 1971-1997
Zöldiné Elekes Éva 1964-2004
Balogh Vilmosné 1977-1999
Légrádi Emilné 1986-2006
Tátrainé Csikós Mariann 1985-1999
Illésné Csikós Gabriella 1990-2003
Horváth Tiborné 1987-1998
Somkuti Magdolna 1999-2002

TUDOMÁNYOS ELŐADÁSOK ÉS PUBLIKÁCIÓK

Magyar nyelvű tudományos közlemények

Magyar D.: Allergia és allergének a belső légtérben. Asztma és Allergia AMEGA 2008.15(3):36-38

Magyar D.: Bioaeroszolok a beltéri levegőben. A háziporatkák. Hűtő- Klíma és Légtechnikai szaklap 2008. 4(9):24-26.

Magyar D.: Penészgombák a beltéri levegőben. Hűtő- Klíma és Légtechnikai szaklap 4(10):28-30.

Magyar D.: Pollen, spóra, kültéri eredetű bioaeroszolok. Hűtő- Klíma és Légtechnikai szaklap 2008. 5(1) (in press)

Magyar D., Szőke Cs., Szécsi Á.: Fusarium verticillioides méreteloszásának vizsgálata két levegőmintavételi magasságban. Egészségtudomány 2008. 52(3):48

Idegen nyelvű tudományos közlemények

Magyar D., Révay Á.: Oncopodium elaeagni sp. nov a hyphomycetes from Hungary. Nova Hedwigia (in press) 2008.IF: 0.77

Magyar D. The tree bark: a natural spore trap. Aspects of Applied Biology 89, Applied Aspects of Aerobiology  2008. 7-16.

Magyar nyelvű tudományos előadások

Apatini D.: Az Aerobiológiai Hálózat tevékenysége 2007-ben.. "OKI Éves Beszámoló Értekezlet" 2008.febr.19.

Apatini D., Magyar D., Novák E., Tóth Zs., Páldy A.,:A parlagfű pollenkoncentráció alakulása Magyarországon 1992-2008 között, különös tekintettel az időjárás hatására. "Magyar Meteorológiai Társaság Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése" Budapest, 2008.dec.2.

Magyar D., Basky Z., Kiss B.: Parlagfűvel fertőzött mezőgazdasági területek pollen kibocsátásának vizsgálata, pollenkoncentráció egészségi kockázatának becslése. "Magyar Meteorológiai Társaság Agro- és Biometeorológiai Szakosztályának ülése" Budapest, 2008.dec.2.

Magyar D, Szőke Cs, Szécsi Á. (2008) Fusarium verticillioides méreteloszásának vizsgálata két levegőmintavételi magasságban. Magyar Higiénikusok Társasága, XXXVIII. Vándorgyűlése, Balatonvilágos, 2008. szeptember 30-október 2 absztrakt könyv 71. oldal.

Páldy A.: A parlagfű helyzet a Kárpát-medencében és azon kívül. "Közös stratégia a súlyosan allergizáló parlagfű ellen" - A Parlagfűmentes Magyarországért civil szervezet által összehívott kerek-asztal megbeszélés, Budapest, 2008.febr.1.,

Páldy A.: 2007 értékelése az egészségügy szempontjából. "A 2007-es év értékelése környezetünk szempontjából" Budapest, 2008.febr.19.

Páldy A.: A 2008.évi parlagfű pollen terhelés, különös tekintettel a Közép-magyarországi Régióban. "Parlagfű-mentesítési Munkacsoport ülés" Budapest, 2008.okt.3.

Idegen nyelvű tudományos előadások

Apatini D.: Ragweed pollution in Hungary, 1992-2007. "The 4th European Symposoium on Aerobiology"  Turku, Finnország 2008.aug.13.

Magyar D.: The tree bark: a natural spore trap. Applied Aspects of Aerobiology Conference, Rothamsted Research, Harpenden, Nagy-Britannia, 2008.nov.18-20.

Páldy A:  Reduction of ragweed pollen load
Eurisy Workshop "Local and Regional Risk Management: Integrated Use of Satellite Information and Services" Sinaia, Romania on 10-11 March 2008.

Páldy A.: Ragweed pollution in Hungary, 1992-2007. "First International Ragweed Conference" Budapest, 2008.szept.11.